Ebben a videóban a sokszor emlegetett BOOM stratégiát mutatom be Neked részletesen is.
Ezzel a stratégiával már több százmillió forintnyi profitot generáltunk az ügyfeleinknek az elmúlt évek során, mindezt több, mint 55 különböző iparágban.
Ezeket a tényeket azért emelem most ki, mert nagyon fontos tudnod, hogy ez nem csak egy funnel, amit csak bizonyos vállalkozásokra tudsz majd ráhúzni.
Ez a stratégia egy átfogó szemléletet mutat meg, amivel elképesztően komoly folyamatokat pakolhatsz össze a saját vállalkozásod számára is.
Persze tisztában vagyok vele hogy sokaknak a hirdetés addig tart, amíg a látogató átkattint az adott felületről a céloldalra, de mivel te is itt vagy velünk és ezt a tréninget nézed, ezért biztos vagyok benne, hogy már te is rendszerben látod a dolgokat.
Végülis hiába csinálsz meg egy tök profi hirdetést ami 10 Ft-ért hozza a látogatókat, ha az oldalad olyan lassan tölt be, hogy szinte senki nem jut el az ajánlatig. De ugyanez a helyzet akkor is, ha rosszul van felépítve a landing oldalad és az érdeklődők csak cél nélkül bolyonganak azon, mert nem tudják, hogy mi a következő lépés.
Szóval az a lényeg, hogy a BOOM stratégiát mi már évek óta teszteljük és használjuk, és most végre megosztom veled is. Nem is húzom tovább az időt, vágjunk bele.
Tehát, a BOOM stratégia lényegében egy komplett értékesítési folyamat és sok-sok különböző hirdetéstípus kombinációja, ami négy fő szintből áll.
Ezek sorban a következők:
Ha jobban belegondolsz ez az a 4 lépés, amin minden ember végigmegy mielőtt vásárolna valamit. Na jó persze most nem a kiló kenyérre vagy egy pár zoknira gondolok, hanem a nagyobb, megfontolandó vásárlásokra.
Ez lesz tehát a vásárlói útvonal, aminek az a lényege, hogy előre meghatározod, hogy a bizonyos érdeklődési szinteken álló embereknek egészen pontosan mi is járhat a fejében.
Ez azért nagyon fontos, mert így tudod majd hogy mi legyen egy kampányod fő üzenete, magyarul, hogy mikor mit hirdess.
1. SZINT: BRANDING
Ott van például a legelső szint, a branding.
Ugye manapság a csapból is az folyik hogy a márkaépítés milyen fontos, így ezzel nagy újdonságot még nem mondtam.
Na de mi lehet szerinted egy megfelelő üzenet azoknak, akik ezen a szinten vannak? Sőt, menjünk még visszább egy lépést… egyáltalán kik állhatnak ezen a szinten?
Én például ide sorolnám a legnagyobb tömeget, tehát azokat, akik még sosem hallottak a vállalkozásodról.
Gondolj csak bele, itt van a BOOM Marketing, ami – most ahogy felveszem ezt a videót – már négy éve működik… szerinted hány ember ismerheti ezt a brandet?
Én mondjuk arra tippelnék, hogy maximum 40-50 ezer, ami kb. egy reális szám lehet a mostani adatok alapján.
Ez egy induló B2B vállalkozásnak nem is rossz, de ott van az a maradék közel 10 millió magyar, aki sosem hallott még rólunk. Jó persze, közülük legalább 9 milliót nem is érdeklünk sem mi, sem a marketing téma, de az a maradék pár százezer ember aki releváns közönség lehet, mind ott van és még csak a létezésünkről sem tudnak.
Facebook hirdetésekkel tökéletesen elérhetném őket, de a legnagyobb hiba, amit elkövethetnék az az lenne, ha meghirdetném nekik a kampánykezelési szolgáltatásainkat. Persze azt szeretném hogyha előbb-utóbb mindenki az ügyfelünk lenne, de így szinte esélytelen vevőt szerezni.
Éppen ezért a legelső szint a márkaépítés, vagyis a bemutatkozás. Itt egyszerűen fel kell hívnod magadra a figyelmet és megragadnod azt. Nem elég azt mondani, hogy gyere vásárolj, mert ez egyszerűen nem így megy… az első kérdés az lenne, hogy “miért tőled vásároljak?”… a branding pedig pontosan ezt a problémát oldja meg.
Látod már ezeknek a szinteknek a fontosságát?
Csak végig kellett gondolnunk és máris rájöttünk, hogy ha meghirdetnénk a szolgáltatásunkat, a nagy tömeg legelső kérdése az lenne, hogy “miért tőled vásároljak, ha annyi más helyre is mehetnék?”
Ha viszont márkát építünk, azzal megelőzzük a kérdés feltevését.
Ha például blogolsz és egy csomó hasznos és releváns tartalmat adsz az embereknek, akkor egy idő után egyszerűen nem lesz kérdés, hogy miért tőled vásároljanak.
Ehhez az első lépés a teljesen hideg közönség elérése, mert ezekből az emberekből tudsz idővel meleg közönséget csinálni, akikre majd a remarketing kampányaidat fogod tudni célozni.
Ezeknek a hirdetéseknek a készítésekor arra kell nagyon vigyáznod, hogy maga az üzenet még véletlenül se legyen sales jellegű.
A költségkeret ezen a szinten a helyzetedtől függően nagyon változó lehet, de az az általános javaslatom, hogy a teljes hirdetési büdzséd 10-20%-át érdemes ide összpontosítanod.
Egy biztos, minél kevesebb a weboldalad látogatóforgalma jelenleg, annál több pénzt kell majd a felsőbb szintekbe beletolnod.
Mivel mind a 4 szinten különböző hirdetéseket futtatunk majd különböző célokkal, ezért a kampányok kiértékelésekor is más számokat kell figyelned.
Az elsődleges mutatók a branding kampányoknál az elérés, a megjelenés és a CPM lesz, de érdemes lehet figyelni a videó megtekintések számát és egységnyi költségét is.
Az elérés ugye azt mutatja meg, hogy hány egyedi embert értél el a hirdetéseddel, míg a megjelenés azt, hogy összesen hány alkalommal jelent meg a hirdetésed ezeknek az embereknek.
A CPM angolul az ezer főre jutó egységnyi költség rövidítése, ami azt mutatja majd meg, hogy átlagosan mennyibe került 1.000 embert elérned.
Ezek lesznek azok a mérőszámok, amelyekre alapoznod kell a döntéseidet a branding kampányok elemzése és optimalizálása során.
Ha péládul az egyik ilyen kampányodnál kereken 0 a megtérülés, de elértél vele 20.000 Ft-ból 1.000.000 embert, akkor az egy nagyon is jól teljesítő kampánynak számít. Ha ugyanezeket a számokat egy sales kampányod érné el, akkor ott már viszont elég nagy baj lenne.
A másodlagos mutatók ezen a szinten a ROI és a CPA lehetnek, amik ugye a befektetésre jutó megtérülést és a konverziónkénti költséget jelölik.
Fontos, hogy ezek csak másodlagosak, ezért kizárólag kiegészítésképpen szabad őket figyelned.
Ha péládul két branding kampányod is fut és mindkettő ugyanolyan jól teljesített az emberek elérésében, de az első hozott egy kevés bevételt a második pedig nem, akkor érdemes az elsőt futtatnod továbbra is, mert ugyebár abból baj nem lehet, hogyha keresel egy kis plusz pénzt.
Ha viszont az első hirdetéssel mondjuk 10x annyiba került ezer ember elérése mint a másodikkal, akkor gondolkodás nélkül a másodikra tenném a voksomat annak ellenére is, hogy az első hozott valamennyi bevételt.
Mivel ugye minden szinten más és más lesz a célunk, ezért mindenhol más hirdetéstípusokat is érdemes használni.
Branding szinten a like, a videós, és a page post engagement kampányok az ajánlottak.
A likegyűjtő kampányt már biztosan ismered. Az ilyen típusú hirdetésekhez a facebook betesz egy oldal kedvelése gombot, amire ha valaki rákattint máris belikeolta a Facebook oldalunkat.
Manapság ugye az oldallikeolók számának már nincs akkora szerepe mint régebben, de én azt tanácsolom hogy induláskor legalább egy pár ezer követőt érdemes összeszedni, mert ez is növeli a bizalmat a vállalkozásoddal kapcsolatban.
A következő a videós kampány, amit szerintem szintén nem kell bemutatnom. Branding szinten érdemes egyszerűbb videókat hirdetni, és a kampánytípusnál az elérés célt használni. Így ugyanannyi pénzből sokkal több embert elérhetsz majd.
Ezek a hirdetések akkor teljesítenek a legjobban, ha semmi nem vonja el a figyelmet a videóról, így ilyenkor általában nem is használunk szöveget, gombot vagy külső oldalra mutató linket.
Az utolsó ajánlott hirdetéstípus pedig a page post engagement kampány, amikor egyszerűen az a célod, hogy minél többen reagáljanak valamelyik facebook posztodra.
Nekem például ez az egyik kedvencem, állandóan ezt használom cikkek hirdetésére vagy egyszerűen minél több ember elérésére.
Ez úgy működik, hogy amikor publikálok egy új cikket a blogon, akkor csinálok arról egy egyszerű facebook posztot is. Ezután ezt a posztot azonnal meg is hirdetem. Így a hirdetés segítségével eljuttathatom a cikket azokhoz is, akikhez organikusan nem jutott volna el, viszont ha leáll a hirdetés a reakciók és a kommentek nem tűnnek majd el, hanem megmaradnak az eredeti posztnál.
Egy következő videóban pontosan megmutatom majd hogy hogyan tudsz ilyen hirdetéseket készíteni, de most nézzük át a második szintet.
2. SZINT: PROBLÉMA- ÉS MEGOLDÁSTUDAT
A második szint kampányainak célja a probléma és megoldástudat kialakítása, magyarul az edukáció.
Itt nagyon jól működnek a hasznos tartalmak, mert azok vannak ebben a közönségben, akik már ismerik a brandedet és tudják, hogy ki vagy. Nekik már akár azonnal el is adhatnál, de ilyenkor még általában nem éri meg teljesen sales központú hirdetést futtatni.
Sokkal jobban jársz ha kis lépésekben haladsz, és folyamatosan építed ki a kapcsolatot. Minél hosszabb távon adsz csak értéket – anélkül hogy bármit is kérnél cserébe – annál jobban imádni fog majd a közönséged.
Ez ugye teljesen logikus, hiszen tök máshogy fogadunk egy tanácsot attól, aki teljesen önzetlenül elmond egy csomó hasznos infót, mint attól aki már azért is pénzt kér, hogy egyáltalán ránk nézzen.
Tudom, hogy ez a második szint sokaknak még teljesen idegen, de ha az amit árulsz megold egy problémát vagy kielégít egy vágyat, akkor máris tudsz probléma-és megoldástudatot kelteni az emberekben.
Egy matracgyártó beszélhet például a hátfájásról, és hogy hogyan oldja meg ezt a problémát egy jó matrac. Vagy egy kozmetikus beszélhet a klasszikus szőrtelenítés hátrányairól és megoldásként bedobhatja a legújabb technológiát használó megoldást.
Egyszerűen csak gondold át, hogy a te terméked vagy szolgáltatásod pontosan milyen problémát old meg, és első körben fókuszálj a problématudat felkeltésére.
Ezt azért kell végig gondolnod, mert annak tudsz a legkönnyebben eladni, akinek van valamilyen problémája. Egy nagyon jó példa erre mondjuk az irodai székhasználat, mert sokan talán nem is tudják hogy a gagyi székek hogyan tesznek minket tönkre napról-napra.
Ha ezeket a problémákat bemutatod egy pár cikkben vagy videóban, akkor azonnal magukra ismernek majd azok az emberek, akikre ezek a tények vonatkoznak.
Innentől kezdve pedig már sokkal jobban el tudod majd magyarázni nekik, hogy a te százezer forintos széked miért igazán jó befektetés, és miért vásároljanak belőle minél hamarabb.
Amíg viszont nincsenek tisztában azzal az emberek, hogy a napi 8 óra ülés közben milyen káros az egészségükre a jelenlegi olcsó székük, addig fejvesztve menekülnek majd a webshopodból, amint meglátják az árat.
Ilyenkor pedig hiába van egy 10.000 szavas sales oldalad, ahol minden lehetséges infót elmondasz majd a székről, semmit nem érsz el vele, hiszen el sem olvassák azt.
Költségkeret tekintetében azt javaslom, hogy a büdzséd 40-50%-át itt költsd majd el, mert így tudsz igazán nagy és minőségi célközönséget készíteni a sales hirdetéseidnek.
Az elsődleges mutatók ezen a szinten:
Ezek közül az érkezésioldal-megtekintés a legalapabb, ami egyébként nem egyenlő a kattintással. Ha valaki lekattintja a hirdetésed az egy kattintás, és ha ténylegesen meg is érkezik az oldaladra – tehát betölt nála a pixel – akkor az egy érkezési-oldal megtekintésnek is számít.
Így ha telepítve van a pixel az oldaladon, akkor mindig érdemes az érkezésioldal megtekintésekre optimalizálni, mert ezzel máris kiszűröd azokat, akik kattintanak de valamiért nem érkeznek meg az oldaladra.
Aztán ott van a CPC, amit már biztosan ismersz. Ez a kattintásonkénti költséget mutatja meg, ami minél alacsonyabb, annál jobb. Azért fontos ezt figyelni, mert ezekkel a hirdetésekkel minél több embert szeretnénk elérni, de mégis csak olyanokat, akik kattintanak is.
Itt már esélyes, hogy beesik majd egy-két közvetlen vásárlás is ezekből a kampányokból, de a bevétel itt még mindig csak másodlagos lesz.
Végül pedig ott van a relevancia és feedback, ami alatt nem CSAK a relevancia pontszámot értem, hanem magát a visszajelzést, amit az érdeklődőidtől kapsz.
Hiába kattintják le például egy csomóan egy hirdetésed, ha csak clickbait tartalom az egész, akkor jó pár mérges kommentet fogsz majd kapni.
Ezen a szinten már a forgalom kampánycélt fogod leggyakrabban használni, mert itt az a lényeg hogy minél olcsóbban tudd átvinni a látogatókat a weboldaladra, ahol a hasznos tartalmaid vannak.
Ehhez általában short copy hirdetéseket szoktunk használni, erről a facebook hirdetési iránytűről szóló videóban részletesebben is beszélünk majd.
3. SZINT: KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS
A harmadik szint a közösségépítés, ami egy köztes lépés a probléma felkeltése és az eladás lezárása között.
Ezalatt azt értem, amikor például egy ingyenes csalival feliratkoztatod az embereket az e-mail listádra, vagy egy nyereményjátékkal a chatbotodra.
Ezen a szinten ugye az lesz a célod, hogy az első és a második szintű hirdetésekkel elért nagy tömeget konvertálni tudd, és hosszú távon is fenntartsd az ő figyelmüket.
Akik idáig eljutnak már valamilyen szinten ismernek, de jó eséllyel még nem állnak készen a vásárlásra, így egy kicsit puhítanod kell őket.
Ezekben a hirdetésekben már konkrétan meg is említheted a termékedet vagy szolgáltatásodat, de még véletlenül se menj át túl salesesbe. A fő cél az hogy leadeket generálj és feliratkoztasd az embereket a különböző felületeidre, hogy később már ingyen is el tudd érni őket.
Büdzsé tekintetében a teljes hirdetési költségkereted kb 20-30%-át érdemes ide betervezned, de ahogy szépen lassan egyre nagyobb remarketing közönséget építesz, úgy kell egyre több pénzt is költened azoknak a konvertálására.
Az elsődleges mutatóknál itt már jóval egyszerűbb a helyzet, mert végre az igazán fontos számokat tudod figyelni.
A legfontosabb mindenképpen a CPA lesz, ami a konverziónkénti költséget mutatja majd meg. Ezzel pontosan láthatod, hogy melyik kampányod hány forintért szerzett neked például egy feliratkozót vagy egy ajánlatkérőt.
Ezt amúgy az egyéni konverziók beállításával tudod majd forintra pontosan mérni, amit az előző videóban már el is végeztünk.
A CPA mellett a második fontos mutató a ROAS, azaz a hirdetési költségre jutó megtérülés. Fontos, hogy ez nem egyenlő a ROI-val.
A ROI ugyebár a befektetésre jutó megtérülést jelenti, ami lényegében a tiszta haszon egy-egy eladás után. Ilyenkor figyelembe kell venned a termék vagy szolgáltatás bekerülési költségét illetve a teljesítéssel járó kiadásokat is. Ilyenek például a logisztikai költségek webshopoknál, vagy egy szoftver havidíja szolgáltatóknál.
Ezzel szemben a ROAS ettől sokkal egyszerűbb, hiszen azzal csupán a hirdetési költségre jutó megtérülést mérjük. Így tehát amikor egy kampányod 4-es ROAS-szal fut, az azt jelenti, hogy ha egy vásárló megszerzésére 1.000 Ft-ot költöttél, akkor ő 4.000 Ft-ot hagyott nálad.
Ezt szolgáltatóként a kezdetekben még nem fogod tudni mérni, mert ezeknek a konverzióknak általában nincs ténylegesen forintban mérhető értéke, viszont idővel ki tudod tapasztalni, hogy mennyit ér meg neked mondjuk egy árajánlatkérő.
Ha tudod például, hogy minden ötödik ajánlatkérésből idővel vásárló lesz, amin mondjuk 100.000 Ft hasznod van, akkor egy ilyen konverzióért maximum 20.000 Ft-ot érdemes fizetned, mert így lennél nullán.
Ezek alapján számolhatsz úgy, hogy minden egyes ajánlatkérőn 20.000 Ft hasznod van, így ha átlagosan mondjuk 2.000 Ft-ért szerzel meg egy érdeklődőt, akkor lényegében tízszeres megtérüléssel dolgozol.
Ezek mellett fél szemmel érdemes még figyelni a CPC-t és a gyakoriságot is, mert idővel úgyis elfogy majd a közönséged, amit ezek a számok nagyon jól előrejeleznek.
Ha hirtelen megugrik a kattintásonkénti költség vagy túl magas lesz a gyakoriság, akkor az egy intő jel arra, hogy érdemes lenne egy kicsit frissíteni a hirdetéseken.
Mivel itt a feliratkozók számának növelése a cél, ezért a fő kampánytípus a konverziós kampány lesz.
Erről is beszélünk még nemsokára egy következő videóban, de most nézzük meg a stratégia negyedik – és egyben utolsó – szintjét.
4. SZINT: SALES
Nem meglepő ha azt mondom, hogy a sales hirdetéseidnek egyetlen egy célja lesz majd… minél több bevételt generálni.
Az a szép ebben a stratégiában, hogy mire valaki meglátja a sales kampányaidat addigra már ismer, tudja hogy mivel foglalkozol, és tisztában van azzal is, hogy te mit nyújthatsz neki a pénzéért cserébe.
Itt már tényleg nincs más dolgod mint terelgetni őt a vásárlás felé és adni neki egy visszautasíthatatlan ajánlatot.
Persze nem azt mondom, hogy hideg közönségnek nem szabad eladnod, de az már egy sokkal nehezebb feladat, így amikor csak teheted remarketing közönségnek próbálj meg eladni.
A biztonság kedvéért azért megmutatom majd azt is, hogy hogyan kell felépítened egy hirdetést ahhoz, hogy hideg közönségnek is el tudj adni vele. Ennek egy profi szövegírási trükk lesz az alapja, amit a következő modulban mutatok majd meg.
A sales hirdetések tervezésekor azt azért ne felejtsd el, hogy mindig az alapján kell összeállítanod a hirdetési stratégiádat, hogy a te vállalkozásodnak éppen mire van szüksége.
Ha már van egy felépített márkád és viszonylag nagy tömeg fordul meg az online felületeiden, akkor igazán könnyű dolgod van, mert azonnal elkezdhetsz nekik eladni, és máris jönnek majd az első vásárlások.
Ilyenkor simán kezdhetsz a sales hirdetésekkel és visszafelé tudsz dolgozni úgy hogy folyamatosan növeled majd a remarketing közönségeid méretét.
Ha még nincs elég nagy forgalmad az sem gond, ilyenkor viszont nagyon okosan kell felépítened a folyamatokat, és a költségkereted nagy részét a remarketing közönségeid építésére kell fordítanod.
Ez elsőre veszélyesnek tűnhet, de ha hosszú távon gondolkozol, akkor tényleg csak ez az egy módszer jöhet szóba.
Sokan ott rontják el, hogy még semmiféle organikus forgalmuk nincs és mégis csak az azonnali megtérülésre pályáznak.
Azt a legfontosabb megértened, hogy ha még nincs organikus forgalmad és ismert márkád, akkor nem az eladással kell próbálkoznod, hanem a bemutatkozással és a kapcsolatépítéssel.
Rövidtávon talán fáj majd a büdzséd nagy részét egy-egy cikked vagy videód hirdetésére költened, de muszáj meglépned ahhoz, hogy később ezeket az embereket megcélozva olcsón tudj vásárlókat szerezni.
A költségkeret lényegében itt a teljes hirdetési büdzséd fennmaradó része lesz, ami általában 20-30%-ot jelent.
Sokan meglepődnek amikor azt mondom, hogy a teljes költségkeret maximum harmadát költjük el sales hirdetésekre, mégis szinte az összes bevételünk ezekből a kampányokból érkezik.
És az a legjobb az egészben, hogy amíg 10-ből 8 vállalkozás a költségkerete 100%-át ide összpontosítja, addig ezzel a stratégiával szó szerint tarolni lehet.
Amire nagyon kell vigyáznod az az, hogy nagyon könnyű túlköltekezni a sales kampányokkal, ami viszont megfelelő célközönség nélkül egy az egyben megöli a lehetőséget az eladásra.
Ha egy kampányon látsz majd mondjuk harmincszoros megtérülést, akkor nem biztos hogy az lesz a jó lépés, hogy erre az egy kampányra ráduplázol. Simán lehet, hogy éppen elfogyott az előző szintek által felkészített közönség, így nem fogsz tudni több konverziót elérni.
A legfontosabb mérőszám egyébként minden esetben a ROAS, amiről az előző szint kapcsán már beszéltünk.
Ha például 20.000 Ft-ot költöttél el egy kampányra ami hozott neked mondjuk 400.000 Ft-ot, akkor ott 20-szoros megtérüléssel dolgoztál.
Persze azt tudjuk hogy ez nem színtiszta haszon, mivel viszont minden egyes vállalkozás más és más haszonkulccsal dolgozik, ezért a ROAS-t használjuk.
Ezt a következő képlettel számoljuk.
Generált bevétel / elköltött összeg = ROAS
Tehát az előző példa alapján a 400.000 forintot elosztjuk a hirdetési költséggel, és így megkapjuk a 20-szoros megtérülést.
A ROAS mellett másodlagos mutatóként érdemes lehet még figyelni a CPA-t és a gyakoriságot is, de a döntéseidet szinte egy az egyben arra kell majd alapoznod, hogy egy-egy hirdetés mennyi pénzt hozott neked. Itt már lényegében csak a megtérülés számít.
A sales kampányaid minden esetben konverziós kampányok lesznek, mert csak így tudod pontosan mérni a vásárlásokat. Ezen belül szinte mindent szoktunk használni, de a leggyakoribb a short és long copy kampány, valamint a DPA és a konverziós videóhirdetés.
Ne aggódj ha ezek nagy része még semmit nem mond neked, a következő videókban szépen végigmegyünk ezeken a részleteken is.
Ezek alapján úgy gondolom már te is átlátod a BOOM stratégia lényegét, és kezded megérteni, hogy melyik szinten milyen hirdetéseket kell majd használnod.
A Mesterkurzus második moduljában egy pár profi tanácsot és trükköt osztok meg veled, ami megkönnyíti ezeknek a hirdetéseknek az elkészítését.
Találkozunk a következő videóban, ahol arra keressük majd a választ, hogy pontosan kinek is kell eladnod.
